2017. május 22., hétfő

A-list a Hűvösvölgyben :)

Azt hiszem mindenkinek van kedvenc munkája... Nekem ez volt az egyik kedvencem: az A-LIST fodrász szalon a hűvösvölgyi HÜVI-ben. A megrendelő azt kérte legyen romkocsmás... de olyan amerikai módra (???), mert a REDKEN márkát forgalmazzák. Őőőőőő... oké. Nos, ez volt az a munka, ahol az ember elereszthette a gyeplőt, minden belefért az ipari ablakoktól a graffitig, imádtam. Mivel nemsokára egy vidékies otthon berendezésénél lesz olvasható a nevem, gondoltam kifejezetten szívesen mutatom be ezt a kissé szokatlan, ám annál izgalmasabb munkámat.
Amikor megszületett a terv, akkor kicsit elbizonytalanodtam, hogy ki fogja mindezt megvalósítani? Mert itt mindent egyedileg kellett elkészíteni a vascsövekből készült lámpáktól a csiszolt beton padlóig... Ekkor találkoztam az Ent-eriőrrel, azaz Alex-szal, aki nem riadt vissza a szegecselt faborítású falaktól, a fém tükröktől, a kopott fém öltözőszekrényektől sem. Csak ajánlani tudom őt mindenkinek, mert ha azt kéred "légyszi üsd már bele egy amerikai taxi körvonalát egy rézlapba a recepciós pultra", akkor habozás (kiakadás, visszakérdezés, belemagyarázás) nélkül megoldja.
Az eredeti körhinta lóhoz tartozó falfestmény kétkörös volt sajnos, ahogy a penészedő falak is, amit végül ketten hoztunk össze kedvenc festőmmel.
Szóval végül összeállt a kép és külön szeretjük a vaterát az ott fellelhető szuper kiegészítőkért, úgy mint a két eredeti retro fodrász székért.

Tök őszinte leszek egyébként: az alaprajz volt a legnehezebb. Annyi funkciót, annyi paraméter alapján kellett ebben a térben elrendezni, hogy ez kissé megizzasztott, de végül összeállt a kép.



A belső világ volt a hab a tortán. Imádtam :)















2016. október 18., kedd

2016. esküvő egyveleg :)

milyen fura szó az egyveleg. okostelefonnak hála, tudok ilyesmiket is készíteni. az ilyesmik a kollázsok, amelyek azért fontosak, mert az állandó rohanásban nincs időm rendesen feltölteni a munkáimat a blogra... valamint igyekeznek elfedni azt a tényt, hogy mennyire nem tudok fényképezni :)

fogadjátok szeretettel legalább egy töredékét!










2016. június 15., szerda

türkiz és korall

csodálatos türkiz és korall esküvő finom macaronokkal tavaly szeptember végén a nosztalgia vendéglőben :)
love nicole <3

(fotó: én. bocsánat :)))







2015. szeptember 18., péntek

levendulák a gáton

én azt gondolom, hogy ez egy szubjektív szakma. tehát hiába szeretem minden egyes menyasszonyomat (másképp nem tudnék dolgozni velük - de tényleg, ez van), mint egyén, nekem is vannak kedvenceim...
johanna és balázs :)
akik olyan sokszor látogattak meg munka közben, akik mindig olyan kedvesek voltak. áh, vannak emberek, akiktől elég egyetlen mosoly és már imádod őket. nos, ők tényleg ilyenek.

levendulák, levendulák, levendulák... csodás illatok, csodás színek - csodás emberek kívül és belül. én köszönöm, hogy a TI esküvőtöket dekorálhattam :)

helyszín: Café Ponyvaregény, Kopaszi gát
fotó: Kaposvári Krisztina













2015. február 19., csütörtök

a delikátesz története... :)

már megint eltűntem - csak ahogy néha szoktam :) sajnos az "új házról" még nem tudok beszámolni, de remélem ez sem várat magára sokáig, viszont időközben belevágtunk valamibe... pár napunk volt csak eldönteni... és eldöntöttük: átvettük a Diósdi Delikáteszt!



részemről ez azt jelenti, hogy pár hete non-stop festünk, fúrunk, faragunk, pakolunk, papírokat intézünk, aztán árut szerzünk be, beszállítókkal tárgyalunk, megint pakolunk, újabb papírokat intézünk... (itt is külön köszönetet kell mondjak a segítőinknek :) a képekért pedig elnézést, köztudottan nem tudok fotózni és még nincs is kész a bolt, mert várom a táblaíró hölgyet...

a család részéről ez azt jelenti, hogy mindenki azt eszik otthon, amit talál, mert hetek óta nem főzök, nem takarítok, nem mosok - na nem mintha ez büszkeség lenne, de csak így tudom szemléltetni, hogy mekkora fába is vágtuk a fejszénket.  nos, ekkorába. hogy néha este jut eszembe, hogy tán meg kéne kicsit állni, enni valamit... (ezt most elég abszurd volt leírni így bolton belül :)))))))

tele vagyunk tervekkel a termékkörök átalakítását illetően, de egyelőre igyekeztünk visszaállítani a korábbi állapotot és egy valamihez ragaszkodtunk végig: a minőséghez. tudom, ezt nehéz lesz keresztülnyomni a lidl generáción (és én is szoktam ott vásárolni) - konkrétan azt, hogy ne csak az árakra fúkuszáljanak azok, akik vásárolnak, hanem a minőségre is. ez a hely nem olcsó. de jó és minőségi árut kínál. (és akkor itt még elmerülhetnénk a közgazdasági háttérben, hogy a kézműves termékek árát teljesen irreális összehasonlítani a tömeggyártásra fejlesztett termékekével, nem csak a lakberendezésben, de az élelmiszer területén is)... ugyanezért falukrémünk pl. mindig lesz, mert az isteni, de egyre több jó dolgot szeretnénk felkutatni és elérhetővé tenni, sok őstermelővel is fel szeretném venni a kapcsolatot.

sajnos a korábbi hűtőpult tönkrement és ismét ott álltunk egy komoly döntés mellett: mitévők legyünk? a minőség híveiként végül úgy határoztunk újat veszünk, olyat, ami nem csak szép, de biztonsággal tökéletesen frissen tart mindent. ez a blogom, így itt elmesélhetem, hogy emiatt nem tudtunk két hétig kinyitni, mert meg kellett várni, amíg megérkezik, ki kellett emelni a frissen felújított bolt ablakát, kitenni a régi hűtőpultot és beszuszakolni az újat, mind a potom 300 kilójával... mindenkinek köszönöm a segítséget :)))) megvolt. fellélegeztem.

most egy újabb pár nap, amíg megtöltjük isteni áruval - miközben én az esküvőkkel és a lakberendezéssel is zsonglőrködöm - nem unatkozunk, na.

ja és nem bírtam ki, belekerült egy kis lakberendezési sarok, épp innen az imádott zöld art deco fotelből írok, mellettem a régi tálaló tele szép tárgyakkal... itt szoktam dolgozni a laptopon mostanában :) újítás lesz még a gluténmentes és paleo ételek palettájának bővítése is.

egy valami viszont biztos. vettem egy képet, amelyet eredetileg árunak szántam. ez van ráírva:
DO ALL THINGS WITH LOVE... marad. mert mindent elmond rólunk és az üzletről egyaránt.



és én szeretek itt lenni. szeretem ezt csinálni, még ha szét is esem. márpedig egy üzletnek jó gazda kell, aki szereti és szeretettel viszi. az előző, egyébként roppant szimpatikus tulajdonos ezért vált meg tőle: olyan távol lakik, hogy úgy érezte nem tud rendesen gazdája lenni... mi megpróbáljuk. és tényleg szívből remélem, hogy az a kis plusz, amit a szívünkkel-lelkünkkel beleteszünk, az valahol megtérül majd és az emberek szeretni fogják...









külön menüpont alatt találhatjátok a blogban a delikáteszt mostantól!