2013. február 27., szerda

mit hozzak?

mindenki ezt kérdezi, aki jön hozzánk. azt fogom válaszolni szokás szerint, hogy "áááh, semmit, csak magatokat..." - majd egyszer csak hozzá fogom tenni: "meg egy ilyet?" :))


hőlégballonok...

vannak olyan dolgok, amelyek bűvöletében élek... a hajókon kívül a másik ilyen a hőlégballon. nem tudom megmagyarázni ezt az érzést, mivel soha fel nem mernék rá szállni azt hiszem. ugyanakkor nem csodálatosak...? valami megmagyarázhatatlanul varázslatos érzés kerít hatalmába, amikor meglátom őket, ami kicsit összefügg egy gyerekkori vággyal a varázslat után...





fali festményeken és tapétákon túl olyan sokféleképpen lehet felhasználni a hőlégballonokat a lakberendezésben - főleg lámpák formájában, mivel óhatatlanul "felül" kell legyenek :) ugye milyen ötletesek és szépek? az esküvői dekoráció külön kedvencem.






2013. február 26., kedd

amikor a férjed jobban főz mint te...

én jobban barkácsolok. ő jobban főz. (de ciki :)))) szóval az ember kísérletezik... IMPROVIZÁL. sokkal többet mint én! áll a konyhában egy káposztával szemben, majd kicsit veszekszik, hogy miért is hagyjuk megrohadni ezt a szegény káposztát és mire visszatérek a konyhába már reszeli is... - "mit csinálsz?" - "még nem tudom..." ja, oké, ez nála így szokott menni. ötletel. benéz a szekrénybe: van tortilla tekercs... és mire ocsudok már meg is dinsztelte a káposztát, megfűszerezte (só, bors, fokhagyma, majoranna, de ne kérdezd miért pont ezek), beletöltötte a tortillákba, megszórta reszelt sajttal és betolta a sütőbe, majd friss házi tejföllel tálalta... SZERINTED????? :)) én jól főzök, ezt el kell ismerni. de sajnos azt is, hogy az én fantáziám a konyhában a nyomába nem ér az övének. büszke vagyok rá! (kéne nyitni egy éttermet... :)

szóval íme a dinsztelt káposztával töltött tortilla sajttal és tejföllel... elnézést a rossz képért, nem volt sok időm suttyomban lefotózni az asztalnál mielőtt elfogyott... egyenesen ISTENI volt! :)



2013. február 25., hétfő

gyerekek

az igazság az igazság.
és ennél nagyobb igazságot még nem hallottam soha életemben.
meg kell örökítenem.


világ körüli úton... irány brooklyn!

egy, a brooklyn home company által felújított otthonba kalauzollak most el benneteket, amelybe egyetlen pillantás alatt beleszerettem... natúr fa és fehér együtt.. hát nem gyönyörű ez a padló, a mennyezet, illetve a modern és hagyományos stílusok keveredése? egyszerűen nem tudok vele betelni!

ebben a házban járunk...


a nappali...

  


  



a konyha... gyakorlatilag beleolvad a nappaliba


gyönyörű lépcsőház és konyha...



tengerparti álmok

én. ma. nem. voltam. jelen.
agyban legalábbis semmikép.
nem tudom, ez egy ilyen nap.
dolog helyett álmodozós...
csak végig az az érzésem volt, hogy rossz helyen ülök és valami mást kellene látnom az ablakból... :)










majdnem

még nem állt fel a rendszer nálam. hogy hétfő van. nem inkább még vasárnap vége...? :)


2013. február 23., szombat

élménybeszámoló a borospincéből

diósdon sok borospince van az ófaluban található házak alatt... ma délután a szomszédunkhoz voltunk hivatalosak, mint kiderült, nekik is van egy borospincéjük... és nekem erről most azonnal írnom kell egy kis élménybeszámolót! :) nem, nem a bor miatt, mivel én nem is iszom alkoholt, ahogy ma sem tettem. és igen, ki fogom fejteni lakberendezési szempontból is.

de először a vendéglátás... szóval nem tudom ez hová, milyen blogba kívánkozik, de én teljesen ellágyulok ettől a fajta vendéglátástól, amikor ennyire készülnek, ilyen csodálatos tálak kerülnek elő, minden díszítve, gondosan, szeretettel elkészítve... hát végem van. mondjuk mi azt hittük, hogy tényleg csak kenyér-szalonna-hagyma kombó lesz, elvégre dumálni gyűltünk össze, ezért vittünk egy frissen sült kenyeret és egy padlizsánkrémet. majd megláttuk ezt az igazi terülj-terülj asztalkámat, a csodálatos pincét, a sok gyertyát, a kandallót benne... 3-kor érkeztünk, majdnem 10 volt, amikor eljöttünk - és akkor is csak a kicsi lány miatt :)

ez a borospince dolog... az én drága férjemnek az egyik gyenge pontja. és tudod mit? teljes mértékben megértem. voltunk mi már luxus villa alatti több részre osztott pincerendszer-dühöngőben (itt aztán bármi mehet, még akkor is ha alszanak a gyerekek :)) és igazi dohos borospincében is. de ez a ma esti élmény engem különösen meghatott. a társaság, a finom falatok, a hangulat...

sajnos nem volt nálam a telefonom, így nem készítettem fotókat, amit most már nagyon bánok - de mindenkinek ilyen szomszédokat kívánok. és ha van rá mód: egy borospincét!!!!!!!! :)









2013. február 21., csütörtök

kedvenc ügyfelem: az anyukám

aki megörökölte nagyitól a komor bőrgarnitúrát és még tetszik is neki - ezért a korábbi hóka egon schiele rajz helyett kihoztuk a másik szobából a csoda színes pollacsek festményt, hogy kicsit színesítsük a környezetét... de valami még hiányzott. még több szín, hogy ellensúlyozzuk a sok sötétbarnát.

"nemigazkislányomhogylakberendezővagyésjóanyádranemérszrá"...
najó, ez nem is így volt, tündéri levelet írt, hogy dobjuk már fel valahogy ezt a súlyos barna bőrbútort :)))
szóval elszaladtunk a kikába és a lehető leggyorsabban és legolcsóbban igyekeztünk megoldani ezt a feladatot... bátran a színekkel! :)


előtte:


utána:




azért ez így mégiscsak dögösebb, nem...? :)

tavaszi ihlet

tavasz vaaaaan!!!!! - gondoltam reggel. az egész ház ragyogott a napfényben. a kutyát kiengedtem gyorsan - közben odafagytam a küszöbhöz. gyerekre overál, nyakamba sál. megfagyok.
de attól még süt a nap, az is valami! ettől ismét hangulatba kerültem és kedvem lett volna spontán pinkre festeni a házat (majd az akcióm után megnézni a párom halálra vált fejét :))) - szóval még mindig és már megint tobzódni vágyom a tavaszi SZÍNEKBEN!